A pszichológiai biztonság fogalma Amy Edmondson, egyetemi kutató nevéhez kötődik, aki egy kutatás során észrevette, hogy előfeltételezéseivel ellentétben a jól teljesítő csapatok sokkal többet hibáznak egy-egy munkafolyamatban, mint a gyengébben teljesítők – legalábbis látszólag. Hiszen a jól működő csapatokban a hibákat transzparensen kezelik, nem félve a hibázásból adódó negatív következményektől, mint a megszégyenítés, vita, konfrontáció, retorzió.
A hatékonyabb csapatok munkatársai beszélnek a hibák kockázatairól, tanulságairól és gyakran próbálnak új módszereket találni ezek tetten érésére és megelőzésére. Ezekben a csapatokban a közös célok elérésére összpontosítanak az önvédelem helyett.
A pszichológiai biztonság lényegében az a hit, hogy a munkakörnyezet biztonságos. Ez arra az élményre vonatkozik, amikor a csapattagok úgy érzik képesek – sőt kötelesek – őszinték lenni. Fel tudnak szólalni, ha aggályaik, félelmeik vannak, mernek kérdezni és véleményt alkotni, nem félnek a következményektől. Bíznak egymásban és a csapatban.
A pszichológiai biztonság megteremtése a vezető feladata, az ő felelőssége. Ennek érdekében fontos támogatnia a munkatársait abban, hogy bátran merjenek kérdezni, vitázni, véleményüket őszintén megosztani, új javaslatokkal előállni.
A támogató közeg nem azt jelenti, hogy minden megengedett, sőt. Fontos kereteket és szabályokat felállítani ahhoz, hogy a csapat hatékonyan tudjon működni. Folyamatos visszajelzések révén érdemes terelni a csapat minden tagját az eredményes működés felé. Elengedhetetlen, hogy a munkatársak tisztában legyenek saját felelősségükkel, illetve működésük következményeivel is. Fontos továbbá, hogy a vezető mindenki számára világos célokat tűzzön ki, egyértelmű követelményekkel és siker kritériumokkal.
Amy Edmondson modellje alapján a pszichológiai biztonság és a motiváció, számonkérhetőség kapcsolata a következő:
- Apátia zóna: amikor alacsony a pszichológia biztonság és a felelősségvállalás, a motiváció szintje is: ilyenkor a csapat tagjai közönyösek, nem tesznek különösebb erőfeszítéseket a kollégákkal való együttműködésre. A napi munka során csak túlélnek és az elvárt minimumot teljesítik.
- Komfort Zóna: magas a pszichológiai biztonság szintje, de alacsony a motiváció, a felelősségvállalás. Ebben az esetben semmilyen ösztönző erő nincs arra, hogy a csapat tagjainak a teljesítménye nőjön. Nem kérdőjelezik meg egymás munkáját, nem a folyamatos megújulás, a növekedés a cél. Általában kellemes a munkakörnyezet, de nincsenek kihívások.
- Szorongó zóna: alacsony a pszichológiai biztonság szintje, de a felelősségvállalás, motiváció szintje magas. A csapattagok képtelenek egymással hatékonyan kommunikálni, amikor hibáznak, félnek a büntetéstől, vagy a megaláztatástól, ezért nehezebben vállalják fel, ha elrontanak valamit.
- Tanuló zóna: magas a pszichológiai biztonság szintje, de egyben a motiváció, a felelősségvállalás is. Ebben az esetben a támogató közeg és a kihívások is adottak, egyensúlyban vannak. Ez az optimális környezet a növekedés és a megújulás biztosítására. A csapat tagjai mernek kockázatot vállalni és hibázni, vállalják ennek a felelősségét és tanulnak belőle.
Forrás: https://case.edu/ipe/news-and-events/huddle/tips-high-impact-teamwork-psychological-safety
